Alföldi Kéktúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alföldi Kéktúra
Az Alföldi Kéktúra irányjelző táblája Kisvárdán
Az Alföldi Kéktúra irányjelző táblája Kisvárdán
Információk
Létrehozás1996
Turistajelzés
KarbantartóMagyar Természetjáró Szövetség
Hossz868 km
OrszágMagyarország
TájegységAlföld
Kapcsolódó turistautak
Része ennek:Országos Kékkör
A turistaút hivatalos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alföldi Kéktúra témájú médiaállományokat.

Az Alföldi Kéktúra (röviden AK) az Alföldön áthaladó túraút, hazánk második leghosszabb túraútvonala. A hozzá kapcsolódó jelvényszerző mozgalom szervezését, az útvonal jelzéseinek és pecsételőhelyeinek karbantartását a Magyar Természetjáró Szövetség végzi.[1]

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört.[2]

Története[szerkesztés]

A Tiszántúlnak csak az északi részét érintő Országos Kéktúra mellett az 1990-es évek elején megjelent az igény egy új útvonalra, amely az Alföldet is feltárja. Az Alföldi Kék útvonalát 1996-ban adták át, a teljes jelzéshálózat, és a túramozgalom hivatalos pecsételőfüzete pedig 2000-re készült el.[1] 2006-ban a Magyar Természetbarát Szövetség támogatást kapott a Kékkör útvonalainak rendbetételére, ekkor az AK-n is megtörtént a jelzések frissítése, és néhol az útvonal korrekciója is.[1]

A túraút egyes szakaszait az Európai Gyalogtúra Szövetség bekapcsolta az Európai Hosszútávú Vándorutak hálózatába:

2020. március 23-án jelent meg az Alföldi Kéktúra új igazolófüzete, amellyel egyidejűleg megváltozott a túra szakaszolás és kiírása is. A teljes túratávot 13 szakaszra osztották fel, és 20 új bélyegzőhelyet létesítettek. Fontos változás, hogy a továbbiakban már csak gyalog lehet teljesíteni a túrát, azonban 2021. június 30-ig – kizárólag a használatban lévő régi igazolófüzetekkel – a kerékpáros teljesítés is lehetséges.[3]

Útvonala[szerkesztés]

A túraútvonal Szekszárdon, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjánál kezdődik, és az Alföld sok nevezetességének érintése után Sátoraljaújhelyen ér véget.

Az alábbi útvonal gyalogosan (a használatban lévő régi igazolófüzetekkel 2021. június 30-ig kerékpárral is), tetszőleges sorrendben, bármennyi idő alatt, és bármelyik irányban teljesíthető.[4]

Szakasz Végpontok (-tól, -ig) Táv (km) Szint (+/- m) Idő (óra : perc)
AK-01 Szekszárd – Bajai átkelés 45,8 +60/-65 11:40'
AK-02 Bajai átkelés – Hajósi pincék 52,4 +170/-165 13:20'
AK-03 Hajósi pincék – Petróczi-iskola 64 +125/-90 16:20'
AK-04 Petróczi-iskola – Mindszent vá. 97,6 +55/-100 24:40'
AK-05 Mindszent vá.Szarvas 75,2 +45/-45 19:00'
AK-06 SzarvasDévaványa 76,6 +55/-55 19:20'
AK-07 DévaványaVésztő vá. 47,4 +20/-25 11:50'
AK-08 Vésztő vá.Berettyóújfalu 101,4 +35/-25 25:00'
AK-09 BerettyóújfaluLétavértes 67 +75/-45 16:50'
AK-10 LétavértesHalápi csárda 59 +205/-200 15:00'
AK-11 Halápi csárdaNyírbátor 65,1 +360/-335 16:50'
AK-12 NyírbátorKisvárda 51,1 +140/-190 13:00'
AK-13 KisvárdaSátoraljaújhely 65,6 +170/-175 17:00'
Összesen: 868,2 +1515/-1515 220:00'

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d mtsz.org - Alföldi Kéktúra. mtsz.org. [2019. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 29.)
  2. Magyarország legfejlettebb túraútvonala lett a Kékkör (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 28. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
  3. Archivált másolat. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  4. https://www.kektura.hu/ak-szakaszok

További információ[szerkesztés]