Perőcsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perőcsény
A perőcsényi református templom légifelvételen
A perőcsényi református templom légifelvételen
Perőcsény címere
Perőcsény címere		 Perőcsény zászlaja
Perőcsény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzobi
Jogállásközség
PolgármesterEgyüd László (független)[1]
Irányítószám2637
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség354 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,4 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBörzsöny[3]
Földrajzi kistájBörzsönyi-peremhegység[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 39″, k. h. 18° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 39″, k. h. 18° 52′ 00″
Perőcsény (Pest vármegye)
Perőcsény
Perőcsény
Pozíció Pest vármegye térképén
Perőcsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perőcsény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Perőcsény (szlovákul: Perovčany) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Börzsöny északnyugati lábánál elhelyezkedő völgykatlanban fekszik. Területének domborzata változatos. Közigazgatási határának északi részén végighúzódik az 1201-es út és a Tésát kiszolgáló 12 114-es út is, de a település központjába csak a 12 115-ös út vezet.

Nevének eredete[szerkesztés]

A szláv eredetű Prečani szóból származik, melynek magyar jelentése túlsó parton lakók.

Története[szerkesztés]

A 13. század végén a vidék mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család birtoka volt. Elsőként egy 14. század végéről származó, 1398-ban átírt oklevél említi Pereuchean néven, de a középkori oklevelek még Preuchan és Preuchen néven is említik. 1419-ben vásárhely. 1592-ben már református gyülekezete is volt, lelkipásztoruk ekkor Corvin Éliás. Az ellenreformáció idején 1674-ben, a pozsonyi vértörvényszék elé idézett Szokolai Pál lelkipásztort valószínűleg nem sújtotta büntetés, mivel egy későbbi okirat szerint még 1680-ban is a református gyülekezet élén állt. A reformátusok templomát 1700-ban elkobozták. A 18. század kezdetén lakosainak többsége magyar, harmada-negyede pedig szlovák nemzetiségű volt.

Salgóvár[szerkesztés]

Bővebben: Salgóvár

A falutól délkeletre mintegy négy kilométerre a Börzsöny Várbérc nevű 715 méter magas csúcsán állt egykor Salgóvár, amely nem azonos a Salgótarjánnak is nevet adó Nógrád vármegyei, ismertebb Salgó várával. A várat feltehetőleg a Hontpázmány nemzetségből származó Salgó építtette a 13. század második felében. Salgó várát első ízben 1386-ban említi okirat, ekkor királyi birtok, majd 1394-ben, amikor Szécsényi Kónyafi Simon volt birtokosa. Halála után a várat fia, Salgói Miklós örökölte, akit 1419-ben említenek uraként. Salgói Miklós azonban hamis pénzt veretett, és Garai János temesi és pozsegai ispán feleségével, Hedvig hercegnővel házasságtörő viszonyt folytatott. E bűntettei miatt hűtlenségbe esett, ezért birtokait elvették, Salgó várát pedig 1424-ben lerombolták Luxemburgi Zsigmond király utasítására. Amikor 1437-ben az uradalmat Lévai Cseh Péter zálogba megszerezte, a várat már nem említik. A hegy csúcsán ma csak csekély falmaradványai láthatók a várnak, viszont sziklacsúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Börzsöny belsejére.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Együd László (független)[4]
  • 1994–1998: Együd László (független)[5]
  • 1998–2002: Gembolya Irma (független)[6]
  • 2002–2006: Gembolya Irma (független)[7]
  • 2006–2010: Gembolya Irma (független)[8]
  • 2010–2014: Gembolya Irma (független)[9]
  • 2014–2019: Gembolya Irma (független)[10]
  • 2019-től: Együd László (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
289
282
289
313
322
354
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 1% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,5%, református 68,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,7% (6,4% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Salgóvár romjai
  • A faluba vezető út mellett található pincesor.
  • Középkori eredetű temploma a 17. század kezdetétől a reformátusoké lett. 1680-ban fakarzattal látták el. 1857-ben teljesen átépítették.
  • Az első világháború perőcsényi áldozatainak emlékműve a templom közelében.
  • A két világháború perőcsényi áldozatainak főtéren álló emlékművét 1994-ben adták át.
  • Emléktábla Együd Árpád szülőházán.

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

  • A Börzsöny látképe Perőcsénytől délre
    A Börzsöny látképe Perőcsénytől délre
  • A perőcsényi pincesor
    A perőcsényi pincesor
  • Első világháborús emlékmű
    Első világháborús emlékmű
  • Rákóczi utca
    Rákóczi utca
  • Világháborús emlékmű
    Világháborús emlékmű
  • Református templom
    Református templom
  • Emléktábla a református templom falán
    Emléktábla a református templom falán
  • Együd Árpád emléktáblája
    Együd Árpád emléktáblája
  • Kossuth utca
    Kossuth utca
  • Üdvözlőtábla
    Üdvözlőtábla
  • Látkép a falutól nyugatra
    Látkép a falutól nyugatra
  • Táj Perőcsény és Kemence határán
    Táj Perőcsény és Kemence határán

Források[szerkesztés]

  • Dr. Koczó József írása a Múltunk emlékei 2004. szeptemberi lapszámában.
  • Darányi László, Dr. Koczó József, Pásztor Csaba: Perőcsény – a 750 éves település, kiad. Perőcsény Község Önkormányzata, 2004, ISBN 963-216-870-4

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  6. ↑ Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. ↑ Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. ↑ Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  9. ↑ Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ Perőcsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  11. ↑ Perőcsény Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perőcsény&oldid=25717642”