Baranská župa (Uhorsko)

	Baranská župa
	Župa v Uhorsku
	Erb župy
	Erb župy
	Poloha župy v Uhorsku Poloha župy v Uhorsku
	Poloha župy v Uhorsku Poloha župy v Uhorsku
Štát	Uhorsko
Súčasné štáty	Maďarsko, Chorvátsko
Sídlo župy	Päťkostolie
Rozloha	5 176 km2 km²
Obyvateľstvo	352 478 (1910)
-	293 414 (1880)
Hustota	67,8 obyv./km²
Národnostné; zloženie (1910)	Maďari 56,6%; Nemci 31,9 %; Srbi 3,7 %; Chorváti 2,9 %
Národnostné; zloženie (1880)	Maďari 50,26 % ; Nemci 33,22 % ; Slováci 0,34 % ; Rumuni 0,16 % ; Rusíni 0 % ; Srbi a Chorváti 11,02 % ; Ostatní 0,67 % ;
Náboženské; zloženie (1910)	pravoslávni 42,4 %; evanjelici a. v. 35,2 %; rímskokatolíci 11,8 %; kalvíni 6,8 %; židia 1,5 %
	Geografický portál

Baranská župa resp. Baranská stolica resp. Baranský komitát (namiesto slova Baranská/-ý môže byť Baraňská/-ý alebo staršie Baraňanská/-ý; iný názov: Baraňa; lat. Comitatus Baranyiensis/Baraniensis/Baranyensis, nem. Komitat Branau, maď. Baranya vármegye) bola župa resp. stolica resp. komitát v Uhorsku. Hlavným mestom bolo Päťkostolie (Pécs). V súčasnosti väčšinu jej územia tvorí Baranská župa v Maďarsku, južná časť patrí k Chorvátsku.

Slúžnovské okresy[upraviť | upraviť zdroj]

V roku 1910 sa Baranská župa delila na sedem slúžnovských okresov

Päťkostolský, s centrom v Pécsi
Baranyavársky, s centrom v Baranyavári (dnes Branjin Vrh v Chorvátsku)
Siklóssky, s centrom v Siklósi
Hegyhátsky, s centrom v Sásde
Moháčsky, s centrom v Moháči
Pécsváradský, s centrom v Pécsvárade
Szentlőrincský, s centrom v Szentlőrinc

Referencie[upraviť | upraviť zdroj]

↑ 1. Az összes lélekszám, .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 12 – 13. (maď.)
↑ ^a ^b REISZ, László. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma [online]. [Cit. 2014-09-24]. Dostupné online. (maď.)
↑ 6. A népség anyanyelve ... [6. Materinský jazyk obyvateľstva ...]. In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 22 – 27. (maď.)
↑ 8. A népség vallása .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 30 – 33. (maď.)

Zdroje[upraviť | upraviť zdroj]

[1910-celkové_počty-1] 1. Az összes lélekszám, .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 12 – 13. (maď.)

[Sčítanie_1880-2] REISZ, László. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma [online]. [Cit. 2014-09-24]. Dostupné online. (maď.)

[1910-národnosť-3] 6. A népség anyanyelve ... [6. Materinský jazyk obyvateľstva ...]. In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 22 – 27. (maď.)

[1910-náboženstvo-4] 8. A népség vallása .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 30 – 33. (maď.)

[1]

[2]

[3]

[4]