József Gyönyör

z Wikipédie, slobodnej encyklopédie
Skočit na navigaci Skočit na vyhledávání
József Gyönyör
maďarský historik
Narodenie25. október 1920
Úmrtie13. január 2003 (82 rokov)

József Gyönyör (* 25. október 1920 – † 13. január 2003) bol maďarský historik žijúci na Slovensku (?).

Právnické vzdelanie získal na budapeštianskej univerzite v roku 1943, počas obliehania Budapešti bol ranený a dostal sa do ruského zajatia. Po vojne pracoval v Krompachoch a ako osoba bez československého občianstva bol pod policajným dohľadom. Bol väznený a obvinený národným súdom za protičeskoslovenskú činnosť. Svoje články mohol uverejniť až po roku 1968. Vo svojej publikačnej činnosti sa venoval otázkam perzekúcií maďarskej menšiny v Česko-Slovensku po roku 1918 a 1944.

Dielo[upraviť | upraviť zdroj]

  • Államalkotó nemzetiségek. Tények és adatok a Csehszlovákiai nemzetiségekről (Štátotvorné národnosti. Fakty a dáta k o národnostiach v Česko-Slovensku) (Madách Brat. 1989)
  • Mi lessz velünk, magyarokkal ? Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig. (Čo bude s nami Maďarmi ? Kapitoly z dejín maďarskej národnosti v Česko-Slovensku od r. 1918 po dnešok) (Madách Brat. 1990)
  • Határok születtek. A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (A objavili sa hranice. Vznik československého štátu a jeho prvý zákon) (Madách Brat. 1992)
  • Közel a jog asztalához. A csehszlovák állam kezdeti nehézségei, területi gyarapodása, ideiglenes alkotmánya, alkotmánylevele és annak sorsa. (Blízko k stolu práva. O počiatočných ťažkostiach českoslovesnkého štátu, jeho územných ziskoch, dočasnej ústave a jej osude) (Madách Brat. 1993)
  • Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában (Ťaživé dedičstvo. Osudy a počty Maďarov v Česko-Slovensku) (Madách Bart.1994)