Nemzeti dal
Nemzeti dal (slovensky Národná pieseň) známa aj ako Talpra, Magyar! alebo Talpra Magyar! (slovensky Hore sa, Maďar! alebo Hor sa, Maďar!) je názov vlasteneckej básne, ktorú napísal romantický maďarský básnik Sándor Petőfi. Báseň prvýkrát predniesol 15. marca 1848 v Pešti na záver toho, ako vystúpil spolu s maďarskou mládežou a ich revolučným programom, v ktorom v 12 bodoch žiadali slobodu, rovnosť a bratstvo. Báseň sa stala veľmi populárna, Ján Botto na ňu vytvoril ponášku.
Text[upraviť | upraviť zdroj]
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!