Hontianska župa (Uhorsko)

	Hontianská župa
	Župa v Uhorsku
	Erb župy
	Erb župy
	Poloha župy v Uhorsku Poloha župy v Uhorsku
	Poloha župy v Uhorsku Poloha župy v Uhorsku
Štát	Uhorsko
Súčasné štáty	Slovensko, Maďarsko
Sídlo župy	Šahy
Rozloha	2 633 km²
Obyvateľstvo	132 441 (1910)
-	116 080 (1880)
Hustota	50,3 obyv./km²
Národnostné; zloženie (1910)	Slováci 38,9 %; Maďari 55,3 %; Nemci 4,8 %
Národnostné; zloženie (1880)	Maďari 42,36 % ; Nemci 6,85 % ; Slováci 46,94 % ; Rumuni 0,05 % ; Rusíni 0,01 % ; Srbi a Chorváti 0,01 % ; Ostatní 0,31 % ;
Náboženské; zloženie (1910)	Rímskokatolícke 71,7 %; Evanjelické a.v. 19,5 %; Reformovaná k.c. 6,3 %; Židovské 2,4 %
	Wikimedia Commons: Hont County
	Geografický portál

Hont (maď. Hont aj Honth, nem. Hont, lat. Honthum) bol v komitát, stolica a župa v Uhorsku.

Uhorský komitát/stolica/župa

Hontianska župa susedila s Tekovskou, Zvolenskou, Novohradskou, Peštiansko-Pilišsko-Šoltsko-Malokumánskou (Pest-Pilis-Solt-Kiskun) a Ostrihomskou župou. Hontianskou župou pretekali rieky Krupinica a Ipeľ. Rozloha Hontu v roku 1 910 bola 2 633 km².

Centrum

Administratívnym centrom Hontu bol Hontiansky hrad. V stredoveku však hontianska šľachta často snemovala spolu s novohradskou šľachtou v Balážskych Ďarmotách. Do roku 1497 zasadala stoličná sedria prevažne v Ipeľskom Predmostí. Počas tureckých výbojov stolica nemala trvalé sídlo. Od polovice 16. storočia zasadala sedria v Krupine (vtedy táto patrila do Zvolenskej stolice). V rokoch 1725 - 50 boli centrom stolice Sebechleby, od roku 1751 do konca 18. storočia Kemence. Po požiari stoličného domu sa centrom stolice stali Šahy (po maďarsky Ipolyság).

Rody vládnucich županov

Na čele stolice sa striedali členovia významných šľachtických rodín Hontu, od roku 1711 post hlavného župana dedične zastávali členovia rodu Kohári (Koháry).

Dejiny

Hontiansky komitát vznikol v 11. storočí odčlenením od Novohradského komitátu. Do konca 13. storočia sa komitát zmenil na šľachtickú (zemiansku) stolicu. Na prelome 13. a 14. storočia sa k Hontu pripojil Rimavský komitát (Malohont), ktorý však s Hontom priamo nesusedil, čo ustavične viedlo k sporom medzi šľachtou obidvoch častí stolice.

V rokoch 1552 (dobytie hradu Drégely) až 1682 väčšinu územia stolice obsadili turecké vojská a pripojili ju k Novohradskému sandžaku. Turecké územie siahalo až ku Krupine, ktorú však Turci nikdy nezískali a do okolia Banskej Štiavnice. Cisárske vojská oslobodili hrad Drégely už v roku 1593, neskôr Novohrad, a v roku 1595 Vyšehrad a Ostrihom. Turci však vo výbojoch pokračovali aj po porážke v pätnásťročnej vojne (Žitavský mier roku 1606) a získali územie približne po spojnicu Hontianske Nemce - Pukanec. Turci boli vyhnaní až po porážke pri Nových Zámkoch roku 1685.

V roku 1877 bola k Hontianskej župe pripojená Krupina. Najvýznamnejším mestom stolice bola Banská Štiavnica, ktorá bola roku 1787 druhým najväčším slovenským mestom s počtom obyvateľov 18 926.

Národnosti

Hont v 19. storočí obývali prevažne Slováci a Maďari, etnická hranica medzi nimi prebiehala severne od rieky Ipeľ. Slováci však tvorili aj jazykové ostrovy v maďarskom etnickom priestore na juhu stolice. Nemci mali prevahu len v Banskej Štiavnici a Banskej Belej.

Okresy

V stredoveku sa Hontianska stolica delila na štyri slúžnovské okresy:

Bátovský (Processus Bathensis)
Banskoštiavnický (Processus Schemnicziensis)
Bzovícky (Processus Bozokiensis)
Malohont

Po pripojení Malohontu ku Gemeru roku 1802 sa vytvoril štvrtý okres na východ a juh od Ipľa:

Ipeľský (Processus Ipolyitanus)

V roku 1910 sa Hontianska župa delila na tieto okresy:

Šahy
Krupina
Bátovce
Vinica
Vámosmikola (v súčasnosti v Maďarsku)
Szob (v súčasnosti v Maďarsku)

Municipiálne mesto:
- Banská Štiavnica, aj spolu s Banskou Belou

Mesto so zriadeným magistrátom:
- Krupina

Slovenská župa

V roku 1918 (potvrdené roku 1920 Trianonskou zmluvou) sa 4/5 územia Hontianskej župy stali súčasťou Česko-Slovenska, zvyšok pripadol Maďarsku.

Hontianska župa v Česko-Slovensku existovala do roku 1922, 1. januára 1923 sa stala súčasťou Zvolenskej (veľ)župy. V roku 1928 boli župy na území Slovenska zrušené.

Referencie

↑ 1. Az összes lélekszám, .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 12 – 13. (maď.)
↑ ^a ^b REISZ, László. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma [online]. [Cit. 2014-09-24]. Dostupné online. (maď.)
↑ 6. A népség anyanyelve ... [6. Materinský jazyk obyvateľstva ...]. In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 22 – 27. (maď.)
↑ 8. A népség vallása .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 30 – 33. (maď.)

Pozri aj

Iné projekty

Commons ponúka multimediálne súbory na tému Hontianska župa (Uhorsko)

[1910-celkové_počty-1] 1. Az összes lélekszám, .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 12 – 13. (maď.)

[Sčítanie_1880-2] REISZ, László. A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma [online]. [Cit. 2014-09-24]. Dostupné online. (maď.)

[1910-národnosť-3] 6. A népség anyanyelve ... [6. Materinský jazyk obyvateľstva ...]. In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 22 – 27. (maď.)

[1910-náboženstvo-4] 8. A népség vallása .... In: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. : Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal : Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-társulat, 1912. Dostupné online. S. 30 – 33. (maď.)

[1]

[2]

[3]

[4]